KÖNYVADOMÁNY A SOPRONI NÉPMESEPONTNAK

A 2018-as év végén a Libri hálózatában működő mesekönyv-gyűjtő programnak köszönhetően gyermek- és ifjúsági könyvekkel gazdagodott a Soproni Népmesepont.

A könyvek között nem csak a magyar nép hagyományaiból táplálkozó kiadványok szerepelnek, hanem értékes kortárs művek is, melyekkel célunk a hozzánk érkező gyermek- és felnőtt közönség megszólítása. Szeretnénk, ha a meseírás és a mesemondás hagyományai a hétköznapok részét képezhetnék, ezért igyekszünk meghatározni nem csak a hagyományápolás, hanem annak kortárs feladatait is.

A könyvek Dr. Kovács Tibor közvetítői segítségével érkeztek meg hozzánk.

Néptánc Tábort tartottak a Népmesepontban

Sipos Ferenc néptáncpedagógus, a Soproni Petőfi Sándor Általános Iskola és AMI igazgatója tartott napközis tábort a NépmesePontban. A napközis jellegű táborban 20 fiatal vett részt, és az elsődleges cél a néptánc tanulása mellett az előadóművészeti készségek fejlesztése, valamint a színpadi munkára való felkészítés volt.

Az alapozó erdélyi táncok tanulását követően a fiatalok Györgyfalva, Kalotaszeg, illetve Somogy táncdialektusokkal ismerkedtek, és sokat tanultak a motívumok kombinációjáról, erőben és dinamikában való fejlesztési lehetőségeiről.

Fiúk és lányok külön dolgoztak a karakterformálás feladataival, majd különböző táncos helyzetekben mutatták be egymásnak a tanultakat. Különböző népmesei karakterek (király, királyfi, királylány, sárkány, ördög, stb.) változatos, komplex motivikus felépítése zajlott, majd körtánc alatt a megjelenítés és a karakterek kitalálása volt a feladat.

Nagy hangsúlyt kapott a térben való mozgás, a térformáció, testképek alkotása, ehhez kiscsoportos munkaformában „helyszíneket” építettek (kastély, tó, égig érő fa, stb.), amiket különböző kombinációkban helyeztek a tánctérbe, és vizsgálták ennek jelentésmeghatározó, jelentésmódosító szerepét.

A Soproni Petőfi Színház tájegységekre jellemző motívumokkal készült jelmezeivel is dolgoztak, így élményszerűen tanultak a stilizációról, és tájegységekhez köthető változatairól.

A nagyítások, a gyorsítás, a lassítás, valamint a színpadi kiemelés volt a következő tanulási terület, ami színtisztán technikai tisztázás és fejlesztés volt, ebben segítségükre voltak archív felvételek, videóelemzések is.

A tábor végére egy 15 perces bemutató is született, mely táncos elemekkel jelenítette meg a tanultakat.

Az égig érő paszuly

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy szegény asszony. Annak volt egy fia meg egy kis tehénkéje. Egyszer úgy elfogyott az ennivalójuk, hogy el kellett a kis tehénkét hajtsák a vásárra, hogy eladják. Mondja az anyja a kisfiúnak: – Eredj, fiam, reggel hajtsd el. De vigyázz ám, hogyan adod el, nehogy károsak legyünk benne.

El is hajtotta a fiú a vásárra, hát mindjárt akadt is vevője. Meg is csinálta a vásárt a fiú, elcserélte a tehenet egy szem paszullyal. Vitte haza a paszulyt a kisfiú, mutatja az anyjának, mit kapott. Az anyja sírt keservesen, hogy a tehénkét ennyiért adta oda. De a fiú vigasztalta: – Ne búsuljon, édesanyám, azt mondta az öregember, aki megvette a tehenet, hogy még most, este ültessem el, s meglátom, hogy mi lesz belőle. Elültette a kisfiú az ablak alá a kis kertbe a paszulyt, de még vacsorázni sem tudott, úgy várta, hogy mi lesz vele. Csak lefeküdt.

Hát reggel, mikor felébredt, látta, hogy kikelt a paszuly. Kinéz az ablakon, de nem is látta a tetejét. Gondolta, kimegy, megnézi kívülről. Kiment s megnézte, de bizony őkegyelme hiába bámulta, nem látta a tetejét. Mondja az anyjának: – Na látja, édesanyám, mennyit ér a paszuly. Megyek, felmászom a tetejére. Az anyja mind kérelte, hogy ne menjen, de mégis elment. Délfele elindult, s ment felfelé a paszulyon. Addig ment, mendegélt, már olyan magasságban volt, hogy szinte szédült. Akkor egyszer csak elérte az égboltot. Hát ott az égbolton volt egy kis nyílás. Bekukucskál a fiú, s lát ott valami világosságot. Azt gondolja magában: “A paszulynak elértem a tetejét, de most már szeretném megnézni, mi van ott benn.” Összeszedte a bátorságát, s belépett az ajtón.

Hát látja, hogy ott nem is messze van egy kis házikó. Gondolja magában: “Most már úgyis éjjel van, itt szállást kérek, s reggel megyek haza.” Hát ahogy benyit, ott talál egy asszonyt. Felkérdi az asszony: – Hol jársz itt, te kisfiú, mikor az én uram a hétfejű sárkány? Ha meglát téged, rögtön megesz! Jaj, könyörgött a kisfiú, hogy bújtassa el, mert ő úgy fél a sárkánytól. Kérdi az asszony: – Éhes vagy te, kisfiú? – Jaj, bizony éhes én – felelte a kisfiú -, még tegnap se ettem semmit. Az asszony adott vacsorát a kisfiúnak, a kisfiú megköszönte szépen a szívességet. – Na! Már most gyere, rögtön bújjál el, mert jön haza az uram, s ha meglátja, hogy itt vagy, mind a kettőnket megöl. De hová? – gondolkozik az asszony. Hova bújtassa el a kisfiút? Gondolja magában, behozza a dagasztóteknőt, beteszi az ágy alá, s aláborítja a kisfiút. Álmos volt a kisfiú, de úgy meg volt ijedve, hogy nem mert elaludni.

Hát mikor üti az óra a tizenkettőt, támad nagy dörömbölés, zúgás. Jön haza a hétfejű sárkány, hoz egy fekete tyúkot a hóna alatt. Leteszi az asztalra, s mondja: – Tojj egyet! Hát rögtön tojt a tyúk egy aranytojást. A sárkány megint rákiáltott. – Tojj még egyet! Ameddig mondta a sárkány, addig mindig tojt a tyúk. De a sárkány nagyon éhes volt. – Asszony, vacsorát ide! – kiabálta. Ad az asszony vacsorát, vacsorázik a sárkány. Mikor megvacsorázott, azt mondta a feleségének, hogy adja oda a muzsikáját. Amint ott muzsikál, egyszer csak elkezd szaglálni. – Te asszony, miféle idegen szag van ebben a házban? – Csak nyugodjék, lelkem, muzsikáljon, nincs itt semmiféle idegen. – Dehogy nincs. Nekem rögtön add elő, mert különben téged is széjjeltéplek.

Az asszony addig csitította, amíg belenyugodott, s amint ott muzsikált, egyszer csak elérte az álom, s ahogy ott ült a karszékben, szép csendesen elaludt. Még nem is horkolt. Gondolta magában az asszony, jó lesz neki is lefeküdni, mert mindjárt megvirrad, s még nem is aludt. A kisfiú, mikor észrevette, hogy mind a ketten elaludtak, kibújt a teknő alól, hóna alá fogta a fekete tyúkot, a másik kezébe a muzsikát, s gyerünk, szaladt vele ki a házból. Szaladt. Mikor jött volna be a lyukon, ahol felment, gondolja magában, visszanéz, vajon nem jön-e a sárkány a tyúk után. Hát úgy megijedt, mert a nagy sárkány egészen a nyomában volt már, úgy szaladt.

A kisfiú gyorsan leeresztette magát a szál paszulyon, a szekerce éppen künn volt a karfán, vette, s hamar kivágta a szál paszulyt vele. A sárkány lebucskázott, keze-lába kitörött, s a kisfiú agyonütötte s elégette. Többet nem kell féljen tőle senki. Akkor bement az anyjához, aki nagyon búsult miatta, hogy hova lett. – Ne búsulj, anyám, lesz ezután mit együnk, lesz pénzünk, aranyunk elég! – Jaj, honnan lenne, fiacskám? – kérdi az anyja. – Mikor a tehenet elhajtottad, nem adtak érte csak egy szem paszulyt; ha a tyúkot eladjuk, azért nem kapsz csak egy felet. – Jaj, dehogy adom én el ezt a tyúkot – mondja a kisfiú. Bevitte a házba, felállította az asztalra, megsimogatta, s mondta neki: – Tojj egyet! Hát a kis tyúk rögtön tojt egy aranytojást a kisfiúnak is. Az anyjának tátva maradt szeme-szája a nagy csodálkozástól. Addig tojatták, amíg meggazdagodtak. Csináltak szép házat, csűrt, vettek sok szép jószágot a pajtába, s vettek sok szép ruhát maguknak. A kisfiú egész nap csak muzsikált, az anyja meg csak hallgatta. Aki nem hiszi, járjon a végére.

Megnyító!

 

  1. szeptember 2-án délután egy ünnepélyes megnyitó keretében átadásra kerül a Soproni NépmesePont. A NépmesePont pontos helye a Liszt Ferenc Kulturális Központ alagsora (-1 szint), ahol korábban (10 évvel ezelőtt) söröző működött. A helyiség most egy barátságos, gyermekbarát foglalkoztató tér lesz, ahol a mobil térkialakításnak megfelelően többféle program megvalósítható.

 

A Soproni NépmesePont megvalósítására és minimum 3 évig való működtetésére 79,8 millió Ft-os EU-s támogatást nyertünk egy pályázaton az EMMI-n keresztül. Az országban 15 helyen nyílik az őszi hónapokban NépmesePont: az első Keszthelyen a nyár elején nyitotta meg kapuját, a soproni a harmadik lesz a sorban (Székesfehérvár, Tatabánya, Pécs, Dunaújváros, Eger, Jászberény, berettyóújfalu…) A NépmesePontok szakmai felügyeletét a Hagyományok Háza látja el.

 

A NépmesePontok célja, hogy a fiatal magyar társadalmat érzékenyítse a magyar verbális folklórkincs értékeire, az élőszavas mesemondás és –hallgatás élményére. Itt szó szerint „megszólal” a magyar népmesekincs, életre kelnek a hagyományok, megvalósul a mesére épülő nevelés fogalma – több szinten: 11 soproni általános és középiskolával működünk együtt a következő 3 évben különféle műhelyprogramokkal, de tervezünk a fiatal szülők számára hasznos előadásokat és nyári napközis táborozási lehetőséget is.

 

Minden NépmesePont választ magának egy olyan motívumot, amire felfűzi a működését és az arculatát. A soproni szervezők az égig érő paszulyt választották, mivel a soproni poncichterek („bohnenzichter”- babtermelő) kifejezés a helyi kulturális hagyományban gyökerezik, ugyanakkor túlmutat a gyermeki világon, tehát a felnőttek számára is értelmezhető. (Ezért lesz babos pogácsa a megnyitón!) A futóbab motívuma az ősi életfával azonosítható: összeköti az eget és a földet, a jót és a rosszat, az élőket és a holtakat… A magyar művészettörténet egyik legszebb középkori életfa-ábrázolása is Sopronban van: a Szent Jakab kápolna bejárata felett látható 2 sárkánnyal kőbe faragva évszázadok óta. Ez a motívum is feltűnik majd a soproni NépmesePont fogatóterében.

 

A NépmesePont hálózat felelőse Dr. Rétvári Bence államtitkár úr (EMMI), aki sajnos személyesen mégsem tud jelen lenni a soproni megnyitón – videoüzenetben köszönti majd a megjelenteket.

A város nevében Sass László képviselő úr mond köszöntőt, a project előzményeiről Pataki András ügyvezető igazgató ad rövid tájékoztatás, a NépmesePontok működéséről Dr. Lutter Imre, a Magyar Versmondók Egyesületének vezetője beszél a megnyitón.

 

A NépmesePont reményeink szerint nemcsak új színfolt, hanem új közösségi tér is lehet a városban, ahol a magyar népmesekincs mentén megszólíthatunk fiatal és felnőtt korosztályokat, újfajta programoknak teremtve ezzel otthont – térben és a lelkekben egyaránt.