A projekt tartalmának bemutatása

A hagyományos magyar népmesekincs köznevelésbe történő minél szélesebb körű beépítése, a kötelező és fakultatív oktatás-képzések keretében kulturális, művelődési szerepének erősítése, az egész életen át tartó tanulás és a hátrányos helyzetű fiatalok kompetenciafejlesztése, valamint a hagyományőrzés, a népi tradíciók és a tartalmas, igényes és értékes kulturális időtöltés érdekében alkottuk meg “Gömörország Kapuja” címmel a miskolci VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Ház szakmai programját, amelynek központi elemei és fő motívumai a gömöri és a palóc helyi tradicionális népmesék és szokások, s mindez az installációban, arculatban, mind a tematikában, a programokban visszaköszön.

A mesék világába való bekapcsolódás a paraszti társadalomban is mindig közösségi esemény volt. A hideg téli estéken körbeülték a mesemondókat és hallgatták azok elbeszéléseiket. Az ismeretek közös élménnyé tétele a jelenkori pedagógia egyik legfontosabb céljai közé tartozik. A miskolci NépmesePontban lehetőség nyílik arra, hogy a Kárpát-medencei magyarság három nagy tájegységeinek mesekincsét bemutathassuk. Miskolcot északról a Felföld, nyugatról az Alföld, keletről pedig a Partium, Erdély övezi. 1920-ig a három tájegység intenzív gazdasági-, kulturális- és társadalmi életet élt, melyet az országrész vesztésekkel véget értek.  A három nagy tájegység különbözőségei ellenére megegyeznek abban, hogy egyaránt kedveltek benne Mátyás király meséi. Mátyás király meséi (melyek még Szlovéniában és Horvátországban is leggyakoribb népmeséknek számítanak) a jó és igazságos király idealizált alakját mutatja be, ki minden körülmény között meg tudja különböztetni a jót és a rosszat és ez alapján cselekszik. A mesék, a morális helytállás magatartás mintáinak üzenetét is közvetítik.

Az interaktív kiállító tér lehetőséget ad arra, hogy a mesék világát megismerhessük. A középkori történetek lehetőséget nyújtanak arra, hogy lovagként vagy úrnőként viselkedhessünk, lovagi tornákon, vagy a királyi udvarban kézimunkákon dolgozhassunk. A kézműves és egyéb foglalkozások mellett pedig megismerhetjük a magyar nép tradicionális mesterségeit, melyek számos eseten Mátyás király életében is jelen voltak. Fazekasok, tímárok, szűcsök, bognárok, szűcsök, vargák egészen a második világháborúig jelen volt Miskolc utcáin is.
Az északi középhegység várai mellett, a gömöri hagyományok bemutatásával lehetőség nyílik arra is, hogy a felvidéki magyarság hagyományait, történelmét a fiatalok jobban megismerhessék. A gömöri bányák (pl. Rozsnyó) hiedelemtörténetei közelebbivé, megismerhetővé teszik a miskolci diákok számára földrajzi környezetük szellemi hagyományait.

Létrehozandó NépmesePontunk egyedi látványvilággal, modern eszközrendszerrel, tradicionális értékek sorával , mégis innovatív megoldásokkal, az ifjúság XXI. századi elvárásainak, igényeinek megfelelve, a város szívében, iskolákkal és óvodákkal körülvéve várja az oktatási-nevelési intézmények gyermekeit a megyeszékhely mellett számos környező településről, és várja a családokat és a nyugdíjasokat is.

A résztvevők száma 2045 fő, 16 együttműködő iskolából és 4 óvodából, így a kedvezményezett és komplex programmal fejlesztendő régiókból is minimálisan 20 százalék hátrányos helyzetű diák részvételével számolhatunk. Szakmai programunk és a látványtervek mellett a hároméves megvalósítási időszak egészére vonatkozó programunk napi bontású konkrét programtervezetét is mellékeltük. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egyedüli pályázó intézményként tudjuk vállalni a folyamatos, évszaktól és ünnepektől független működést és nyitva tartást a pályázat megvalósítási és fenntartási időszakában, ugyanis működésünk nem függ az időjárási körülményektől, a turisztikai időszakoktól, és fenntartói költségcsökkentésektől sem.

Szakmai programunk, valamint a háromdimenziós látványtervek elkészítésekor konzultáltunk a Hagyományok Házával, a Magyarság Házával és az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesülettel is, ellátogattunk a budapesti Mesemúzeumba és más interaktív alkotóházakba.
Pályázatunk a köznevelésben résztvevő, valamint a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körére külön koncentrál, több településről, komplex fejlesztendő járásból is bevonva őket, segítve, támogatva a kompetenciák fejlesztését, a képesség- és készségfejlesztést, emellett át kívánja venni a tradíciókhoz és az igényes kultúrához nem kötődő kereskedelmi láncok közösségi tér funkcióját is, hogy a NépmesePont legyen az, ahová a családok, a gyerekközösségek, a pedagógusok és a művelt értelmiség szabadidejében ellátogat.

A Tornaljai Városi Művelődési Központon keresztül bevonjuk a helyi szlovák kisebbséget, és segítenek bennünket a helyi népmesehagyományok feldolgozásában is. A Fügedi Márta Népművelő Egyesület és a Tornaljai Városi Müvelődési Központ a gömöri és a palóc népköltészeti tradíciók feldolgozásában közreműködik, mint együttműködő partner.

Hozzászólások lezárva.